
Nagy bátorság kell, kiszállni egy nem működő, zátonyra futott kapcsolatból, és mégis sokasodik a bátor emberek tábora.
Minden bizonnyal előfordult néhányunkkal, főleg ifjú korunkban, hogy szerelmesen kóstolgattuk a párkapcsolat ízét és kisebb nagyobb buktatók után elmondhattuk magunkról, hogy a mindent elsöprő szerelem boldogság cseppeket hagyott a szívünkben.
Felvértezve eme nemes tapasztalatokkal, izgatottan vártuk a nagy őt, és abban reménykedtünk, hogy elrepít magával és együtt megvalósítjuk minden dédelgetett álmunkat.
A felhalmozott tapasztalatok dacára, sajnos nem mindenki érkezik meg a boldogság szigetre.
Marad a csalódás, a magány, a “nem kellek senkinek” érzése.
Aztán mintha újra boot-olna valami, erőt veszünk magunkon és fejest ugrunk egy újnak vélt, mindent beleadok és megváltom a világot, megváltom ŐT kapcsolatba.
Majd kezdődik minden előről, ugyanazok a hibák, ugyanazok a csalódások, ugyanaz a mókuskerék.
Tudatában vagyunk, hogy megint nem úgy sűlt el, a dolog ahogy azt mi szerettük, volna, pedig mennyi mindent megtettünk.
Újabb szakítás és újabb szomorú fellélegzés.
Később, már sokkal óvatosabbra vesszük a figurát de sajnos ott is farkast kiáltunk ahol nincs.
Majd ahogy telnek a napok, telnek az évek észrevétlenül vállunkra telepszik a magány. Cseppet sem enyhíti az a tény, hogy orrba szájba programokba hajszoljuk magunkat, barátokkal, barátnőkkel. Nem jön a nagy Ő, nem jön a megváltás.
Szingliként menőzünk és bizonygatjuk mindenkinek, hogy ez mennyire jó nekünk, pedig bent még mindig ott van a vágy, arra a bizonyos hajóútra. Csak a kormányhoz nem akarunk ülni.
Mindennel foglalkozunk, csak egyet felejtünk el: MAGUNKAT MEGVÁLTANI.
Már nem is gondolunk a probléma gyökerére, hiszen nagy igyekezetünkben lehet, hogy már rég a feledés homályába veszett. Pedig ott van az a pici elfedett, elnyomott, nem akarom újra érezni érzelem, ami végül megálj-t parancsol az egész pozitív folyamatnak.
Mint amikor nagybevásárlás után az előszobában maradnak a dolgok és újra és újra át bukdácsolunk rajta. Ideje lenne a helyére tenni a dolgokat, a negatív érzelmeket és végre kikötni a nagy Ő mellett.
Ha úgy érzed nem megy egyedül, oldjuk meg együtt.